{"id":4638,"date":"2026-08-12T15:47:13","date_gmt":"2026-08-12T13:47:13","guid":{"rendered":"https:\/\/ellistat.com\/?post_type=guide-dutilisateur&p=4638"},"modified":"2026-08-17T12:27:12","modified_gmt":"2026-08-17T10:27:12","slug":"szamologep","status":"publish","type":"guide-dutilisateur","link":"https:\/\/ellistat.com\/hu\/guide-dutilisateur\/calculatrice\/","title":{"rendered":"Sz\u00e1mol\u00f3g\u00e9p"},"content":{"rendered":"

Ezen az oldalon n\u00e9gy gyakori sz\u00e1m\u00edt\u00e1s tal\u00e1lhat\u00f3, adatsor n\u00e9lk\u00fcl, amelyek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel teljes\u00edthet\u0151k az \u00e1tv\u00e9teli ellen\u0151rz\u00e9si el\u0151\u00edr\u00e1sok.\u00a0ISO 2859<\/a><\/strong>\u00a0\u00e9s\u00a03951<\/a><\/strong>\u00a0valamint a sz\u00f3r\u00e1sintervallum kisz\u00e1m\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s az el\u0151rejelz\u00e9sre\u00a0ISO 16269-6 <\/a>\u00e9s <\/strong>ISO 16269-8<\/strong>.<\/a><\/p>\n\n\n\n

1. IQC \u2013 Jellemz\u0151k<\/h2>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n

Az \u00e1tv\u00e9teli ellen\u0151rz\u00e9s egy egyszer\u0171 k\u00e9rd\u00e9sre ad v\u00e1laszt: egy minta alapj\u00e1n elfogadjuk-e vagy elutas\u00edtjuk-e a t\u00e9telt? Az oldal mindk\u00e9t felhaszn\u00e1l\u00e1si m\u00f3dot t\u00e1rgyalja: a szabv\u00e1nyos ellen\u0151rz\u00e9si terv felkutat\u00e1s\u00e1t, illetve egy egyedi terv elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

1. Norm\u00e1l m\u00e9retar\u00e1ny\u00fa rajz (ISO 2859)<\/strong><\/h3>\n\n\n\n
    \n
  • Megadjuk a t\u00e9tel m\u00e9ret\u00e9t, az ellen\u0151rz\u00e9si szintet (I, II vagy III \u2013 alap\u00e9rtelmez\u00e9s szerint II; az S-1\u2013S-4 speci\u00e1lis szintek a k\u00f6lts\u00e9ges vagy roncsol\u00e1sos ellen\u0151rz\u00e9sek eset\u00e9ben) \u00e9s az NQA-t, azaz az elfogadhat\u00f3 min\u0151s\u00e9gi szintet.<\/li>\n\n\n\n
  • Kiv\u00e1lasztjuk a levon\u00e1s t\u00edpus\u00e1t (egyszeri, k\u00e9tszeri vagy t\u00f6bbsz\u00f6ri) \u00e9s a rendszert: norm\u00e1l, szigor\u00edtott \u2013 ha t\u00f6bbsz\u00f6r is elutas\u00edtott\u00e1k \u2013, illetve enyh\u00edtett \u2013 ha a kor\u00e1bbi fizet\u00e9si el\u0151zm\u00e9nyek j\u00f3k.<\/li>\n\n\n\n
  • Kimenet: a k\u00f3dbet\u0171, az n mintanagys\u00e1g, valamint az Ac elfogad\u00e1si \u00e9s a Re elutas\u00edt\u00e1si krit\u00e9riumok. Pontosan ez az a sor, amelyet a szabv\u00e1ny t\u00e1bl\u00e1zataib\u00f3l ki lehetne keresni, an\u00e9lk\u00fcl, hogy f\u00e9ln\u00fcnk kellene az olvas\u00e1si hib\u00e1t\u00f3l.<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n

    2. Szem\u00e9lyre szabott terv k\u00e9sz\u00edt\u00e9se<\/strong><\/h3>\n\n\n\n
      \n
    • Vagy k\u00f6zvetlen\u00fcl megadjuk az n \u00e9s az Ac \u00e9rt\u00e9keket, \u00e9s a szoftver kisz\u00e1m\u00edtja a megfelel\u0151 hat\u00e9konys\u00e1gi g\u00f6rb\u00e9t: \u00edgy l\u00e1thatjuk, hogy a rendszer val\u00f3j\u00e1ban mit k\u00e9pes elfogadni.<\/li>\n\n\n\n
    • Vagy a k\u00edv\u00e1nt eredm\u00e9nyt vessz\u00fck kiindul\u00e1si pontnak:\u00a0a g\u00f6rbe k\u00e9t pontja: egy min\u0151s\u00e9g, amelyet szinte mindig elfogadni szeretn\u00e9nk (p1, a besz\u00e1ll\u00edt\u00f3i kock\u00e1zattal \u03b1), \u00e9s egy min\u0151s\u00e9g, amelyet szinte mindig elutas\u00edtani szeretn\u00e9nk (p2, a vev\u0151i kock\u00e1zattal \u03b2), \u00e9s ebb\u0151l levezethet\u0151 az (n, Ac) terv.<\/li>\n\n\n\n
    • Ez a m\u00e1sodik m\u00f3dszer a leg\u0151szint\u00e9bb: arra k\u00e9nyszer\u00edt, hogy mindk\u00e9t el\u0151nyt \u00e9s mindk\u00e9t kock\u00e1zatot kifejts\u00fck, m\u00edg egy szabv\u00e1nyos terv ezeket implicit m\u00f3don hat\u00e1rozza meg.<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n

      \ud83d\udca1 A hat\u00e9konys\u00e1gi g\u00f6rbe adja meg a val\u00f3di eredm\u00e9nyt, nem pedig az (n, Ac) p\u00e1ros. Ez a g\u00f6rbe a t\u00e9tel hib\u00e1s darabjainak minden egyes ar\u00e1ny\u00e1ra megadja annak elfogad\u00e1s\u00e1nak val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9t. K\u00e9t azonos NQA-\u00e9rt\u00e9k\u0171 tervnek nagyon elt\u00e9r\u0151 g\u00f6rb\u00e9i lehetnek: a megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u0151 k\u00e9pess\u00e9get a mintanagys\u00e1g hat\u00e1rozza meg, nem pedig az NQA.<\/p>\n\n\n\n

      \u26a0\ufe0f Az NQA nem min\u0151s\u00e9gi c\u00e9l\u00e9rt\u00e9k, \u00e9s a mintav\u00e9teli terv nem garant\u00e1lja az elfogadott t\u00e9tel min\u0151s\u00e9g\u00e9t: csup\u00e1n \u00e1tlagosan \u00e9s egy t\u00e9telsorozatra vonatkoz\u00f3an cs\u00f6kkenti annak val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9t, hogy hib\u00e1s t\u00e9telt fogadjanak el. Az Ac = 0 \u00e9rt\u00e9k\u0171 terv sem minden k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt a legszigor\u00fabb; er\u0151sen h\u00e1tr\u00e1nyosan \u00e9rinti a megfelel\u0151 t\u00e9teleket an\u00e9lk\u00fcl, hogy jav\u00edtan\u00e1 a nyilv\u00e1nval\u00f3an hib\u00e1s t\u00e9telek felismer\u00e9s\u00e9t; a v\u00e1laszt\u00e1s el\u0151tt hasonl\u00edtsa \u00f6ssze a g\u00f6rb\u00e9ket.<\/p>\n\n\n\n

      2. IQC \u2013 M\u00e9r\u00e9sek<\/h2>\n\n\n\n
      \"\"<\/figure>\n\n\n\n

      Ugyanaz a min\u0151s\u00edt\u00e9si logika, de a d\u00f6nt\u00e9s m\u00e1r nem a hib\u00e1s darabok sz\u00e1m\u00e1n alapul: a m\u00e9rt \u00e9rt\u00e9ket veszi alapul. Azonos v\u00e9delmi szint mellett a m\u00e9r\u00e9si terv sokkal kevesebb darabot ig\u00e9nyel, mint az attrib\u00fatumalap\u00fa terv; ez adja a terv el\u0151ny\u00e9t, ha az ellen\u0151rz\u00e9s id\u0151ig\u00e9nyes vagy k\u00f6lts\u00e9ges.<\/p>\n\n\n\n

      1. Norm\u00e1l m\u00e9retar\u00e1ny\u00fa terv (ISO 3951) megkeres\u00e9se<\/strong><\/h3>\n\n\n\n
        \n
      • A beviteli adatok megegyeznek az attrib\u00fatumok\u00e9val: t\u00e9telm\u00e9ret, ellen\u0151rz\u00e9si szint, NQA, norm\u00e1l \/ meger\u0151s\u00edtett \/ cs\u00f6kkentett rendszer. Ehhez hozz\u00e1ad\u00f3dik a t\u0171r\u00e9s jellege \u2013 egyoldal\u00fa vagy k\u00e9toldal\u00fa \u2013, valamint az, hogy a folyamat sz\u00f3r\u00e1sa ismert-e vagy sem.<\/li>\n\n\n\n
      • \u00abIsmeretlen szigma\u00bb m\u00f3dszer (s-m\u00f3dszer): a sz\u00f3r\u00e1st a mint\u00e1n becslik. Ez a leggyakoribb eset, amelyhez valamivel nagyobb mint\u00e1ra van sz\u00fcks\u00e9g.<\/li>\n\n\n\n
      • \u00abIsmert szigma\u00bb m\u00f3dszer (\u03c3-m\u00f3dszer): egy el\u0151re meghat\u00e1rozott \u00e9s \u00e1lland\u00f3 sz\u00f3r\u00e1s\u00e9rt\u00e9ket alkalmaznak. A minta kisebb, de a hipot\u00e9zist rendszeresen ellen\u0151rizni kell.<\/li>\n\n\n\n
      • Kimenet: az n mintanagys\u00e1g \u00e9s a k elfogad\u00e1si \u00e1lland\u00f3. A t\u00e9tel akkor ker\u00fcl elfogad\u00e1sra, ha az \u00e1tlag t\u00f6bb mint k sz\u00f3r\u00e1snyira van a t\u0171r\u00e9shat\u00e1rt\u00f3l \u2014 (max. t\u0171r\u00e9shat\u00e1r \u2212 X\u0304) \/ s \u2265 k, \u00e9s ugyanez vonatkozik az als\u00f3 hat\u00e1rra is. K\u00e9toldal\u00fa t\u0171r\u00e9s eset\u00e9n a d\u00f6nt\u00e9s a teljes t\u0171r\u00e9sen k\u00edv\u00fcli ar\u00e1ny becsl\u00e9s\u00e9n alapul.<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n

        2. Szem\u00e9lyre szabott terv k\u00e9sz\u00edt\u00e9se<\/strong><\/h3>\n\n\n\n
          \n
        • Vagy megadjuk az n \u00e9s k \u00e9rt\u00e9keket, \u00e9s a hat\u00e9konys\u00e1gi g\u00f6rbe megmutatja, hogy ez a terv val\u00f3j\u00e1ban mit tesz lehet\u0151v\u00e9.<\/li>\n\n\n\n
        • Vagy meghat\u00e1rozzuk a g\u00f6rbe k\u00e9t pontj\u00e1t \u2013 azt, amelyet szinte mindig elfogadunk (p1, besz\u00e1ll\u00edt\u00f3i kock\u00e1zat \u03b1), \u00e9s azt, amelyet szinte mindig elutas\u00edtunk (p2, vev\u0151i kock\u00e1zat \u03b2) \u2013, \u00e9s ebb\u0151l levezetj\u00fck az (n, k) p\u00e1rost.<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n

          \ud83d\udca1 A k\u00e9t oldal \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sa ugyanazon eset kapcs\u00e1n a legszeml\u00e9letesebb p\u00e9lda: azonos v\u00e9delmi szint mellett a m\u00e9r\u00e9si terv gyakran h\u00e1rom- vagy n\u00e9gyszeres\u00e9re cs\u00f6kkenti a mintanagys\u00e1got. Ez az \u00e9rv hozhat\u00f3 fel, ha a vizsg\u00e1lat roncsol\u00f3 jelleg\u0171.<\/p>\n\n\n\n

          \u26a0\ufe0f Ennek a megtakar\u00edt\u00e1snak \u00e1ra van: az int\u00e9zked\u00e9si terv a jellemz\u0151 norm\u00e1l eloszl\u00e1s\u00e1t felt\u00e9telezi. Aszimmetrikus vagy csonka eloszl\u00e1s eset\u00e9n \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul formai hiba, excentrikuss\u00e1g vagy m\u00e1r el\u0151zetesen v\u00e1logatott jellemz\u0151 eset\u00e9n \u2013 a becs\u00fclt, a t\u0171r\u00e9shat\u00e1ron k\u00edv\u00fcli ar\u00e1ny t\u00e9ves, \u00e9s a terv nem ny\u00fajtja a meg\u00edg\u00e9rt v\u00e9delmet. M\u00e9r\u00e9si terv kiv\u00e1laszt\u00e1sa el\u0151tt ellen\u0151rizze az eloszl\u00e1s megfelel\u0151s\u00e9g\u00e9t; k\u00e9ts\u00e9g eset\u00e9n t\u00e9rjen vissza az attrib\u00fatumokhoz.<\/p>\n\n\n\n

          \u26a0\ufe0f Minden jellemz\u0151h\u00f6z egy ellen\u0151rz\u00e9si terv. Az attrib\u00fatumokkal ellent\u00e9tben \u2013 ahol egy alkatr\u00e9sz vagy hib\u00e1s, vagy nem \u2013 a m\u00e9retellen\u0151rz\u00e9s egyszerre csak egy-egy m\u00e9r\u00e9si \u00e9rt\u00e9ket \u00e9rt\u00e9kel: t\u00f6bb kritikus jellemz\u0151 eset\u00e9n t\u00f6bb ellen\u0151rz\u00e9si tervre van sz\u00fcks\u00e9g, \u00e9s az elfogad\u00e1s \u00e1ltal\u00e1nos kock\u00e1zata m\u00e1r nem egyetlen, elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt terv kock\u00e1zata.<\/p>\n\n\n\n

          3. Az ellen\u0151rz\u0151 diagramok hat\u00e1rai<\/h2>\n\n\n\n

          Rajzolj egy hat\u00e9konys\u00e1gi g\u00f6rb\u00e9t a param\u00e9terek alapj\u00e1n, hogy a k\u00e1rty\u00e1t m\u00e9retezd, miel\u0151tt be\u00e9p\u00edten\u00e9d.<\/p>\n\n\n\n

          \"\"<\/figure>\n\n\n\n

          A sz\u00e1m\u00edt\u00e1s h\u00e1rom l\u00e9p\u00e9sben t\u00f6rt\u00e9nik: meg kell becs\u00fclni a r\u00f6vid t\u00e1v\u00fa szigm\u00e1t, ki kell v\u00e1lasztani a hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9kek elhelyez\u00e9s\u00e9nek krit\u00e9rium\u00e1t, majd le kell olvasni a hat\u00e9konys\u00e1gi g\u00f6rb\u00e9t, hogy ellen\u0151rizz\u00fck, mit k\u00e9pes val\u00f3j\u00e1ban \u00e9szlelni az \u00edgy m\u00e9retezett t\u00e9rk\u00e9p.<\/p>\n\n\n\n

          1. A r\u00f6vid t\u00e1v\u00fa szigma eredete<\/strong><\/h3>\n\n\n\n
            \n
          • Egy m\u00e9r\u00e9si adatsor alapj\u00e1n: mint\u00e1n bel\u00fcli sz\u00f3r\u00e1s (S\u0304\/c4) vagy \u00e1tlagos sz\u00f3r\u00e1s (R\u0304\/d2). Ez a legmegb\u00edzhat\u00f3bb forr\u00e1s, de felt\u00e9telezi a megfelel\u0151en kialak\u00edtott, \u00e9sszer\u0171 alcsoportokat.<\/li>\n\n\n\n
          • Ismert k\u00e9pess\u00e9gi \u00e9rt\u00e9k alapj\u00e1n: \u03c3ct = IT \/ (6 \u00d7 Cp). Hasznos a m\u00e9retez\u00e9s sor\u00e1n, amikor csak a folyamat k\u00e9pess\u00e9gi \u00e9rt\u00e9ke van dokument\u00e1lva.<\/li>\n\n\n\n
          • Megadott szigma: t\u00f6rt\u00e9nelmi vagy referencia\u00e9rt\u00e9k, amikor a k\u00e1rty\u00e1t az egyes id\u0151szakok k\u00f6z\u00f6tt \u00f6sszehasonl\u00edthat\u00f3nak kell tartani, ahelyett, hogy minden t\u00e9telhez \u00fajra be\u00e1ll\u00edtan\u00e1k.<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n

            \u26a0\ufe0f A r\u00f6vid t\u00e1v\u00fa szigma hat\u00e1rozza meg az \u00f6sszes t\u00f6bbi t\u00e9nyez\u0151t. Ha rosszul \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott mint\u00e1k alapj\u00e1n becs\u00fclik meg, akkor t\u00falzottan magas lesz: a hat\u00e1rok t\u00fal sz\u00e9lesek lesznek, \u00e9s a t\u00e9rk\u00e9p m\u00e1r nem \u00e9szlel semmit. Ha t\u00fal kev\u00e9s minta alapj\u00e1n becs\u00fclik meg, akkor instabil lesz, \u00e9s ez azonos\u00edthat\u00f3s\u00e1gi g\u00f6rbe azonnal megmutatja.<\/p>\n\n\n\n

            2. A h\u00e1rom felk\u00edn\u00e1lt limitj\u00e1t\u00e9k<\/h3>\n\n\n\n
            Korl\u00e1tok<\/strong><\/td>Alapelv<\/strong><\/td>A k\u00e9rd\u00e9s, amelyre v\u00e1laszolnak<\/strong><\/td><\/tr><\/thead>
            \u00b1 3 szigma (hagyom\u00e1nyos)<\/strong><\/td>X\u0304 \u00b1 3 \u03c3ct \/ \u221an. Ezek kiz\u00e1r\u00f3lag a gy\u00e1rt\u00e1si sz\u00f3r\u00e1st\u00f3l f\u00fcggenek, soha nem a t\u0171r\u00e9shat\u00e1rt\u00f3l. A t\u00e9ves riaszt\u00e1s kock\u00e1zata k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 0,27 %.<\/td>V\u00e1ltozott-e a folyamat \u00f6nmag\u00e1hoz k\u00e9pest? Ez a stabilit\u00e1s krit\u00e9riuma.<\/td><\/tr>
            A minim\u00e1lis Cpk-\u00e9rt\u00e9k garant\u00e1l\u00e1sa kock\u00e1zat mellett <\/strong>\u03b2<\/strong><\/strong><\/td>A t\u0171r\u00e9shat\u00e1rokb\u00f3l levezetett hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9kek: LCI = min. t\u0171r\u00e9s + 3 \u00d7 min. Cpk \u00d7 \u03c3ct + u\u03b2 \u00d7 \u03c3ct \/ \u221an, \u00e9s szimmetrikusan az LCS eset\u00e9ben is. Az u\u03b2 \u00d7 \u03c3ct \/ \u221an kifejez\u00e9s az \u00e1tlagra vonatkoz\u00f3 mintav\u00e9teli bizonytalans\u00e1got fedi le; \u03b2 annak a kock\u00e1zata, hogy t\u00e9vesen elfogadunk egy olyan elj\u00e1r\u00e1st, amelynek t\u00e9nyleges Cpk-\u00e9rt\u00e9ke alacsonyabb a megk\u00f6vetelt \u00e9rt\u00e9kn\u00e9l.<\/td>A gy\u00e1rt\u00e1s tov\u00e1bbra is megfelel-e a megk\u00f6vetelt min\u0151s\u00e9gi sz\u00ednvonalnak? Ez a megfelel\u0151s\u00e9gi krit\u00e9rium.<\/td><\/tr>
            K\u00f6zbens\u0151 helyzet<\/strong><\/td>A k\u00e9t el\u0151z\u0151 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s k\u00f6z\u00f6tti \u00e1ll\u00e1spont: meg\u0151rizz\u00fck a v\u00e1ltoz\u00e1sokra val\u00f3 statisztikai \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9get, an\u00e9lk\u00fcl, hogy k\u00f6telez\u0151v\u00e9 tenn\u00e9nk a reag\u00e1l\u00e1st, am\u00edg a megfelel\u00e9s nem ker\u00fcl vesz\u00e9lybe.<\/td>Kompromisszum, amikor sem a stabilit\u00e1s, sem a megfelel\u00e9s \u00f6nmag\u00e1ban nem elegend\u0151 a d\u00f6nt\u00e9shozatalhoz.<\/td><\/tr><\/tbody><\/table><\/figure>\n\n\n\n

            \ud83d\udca1 A v\u00e1laszt\u00e1s nem a sz\u00e1m\u00edt\u00e1s pontoss\u00e1g\u00e1n m\u00falik, hanem azon, hogy mit szeretn\u00e9nk szab\u00e1lyozni. Egy nagyon k\u00e9pes folyamat eset\u00e9ben a Cpk-\u00e9rt\u00e9ket garant\u00e1l\u00f3 hat\u00e1rok j\u00f3val t\u00e1gabbak, mint \u00b1 3 szigma: hagyjuk, hogy az \u00e1tlag elt\u00e9rjen, am\u00edg a megfelel\u0151s\u00e9g nem ker\u00fcl vesz\u00e9lybe, \u00e9s elker\u00fclj\u00fck a felesleges beavatkoz\u00e1sokat. Egy \u00e9ppen csak megfelel\u0151 folyamat eset\u00e9ben viszont a hat\u00e1rok sz\u0171kebbek, mint \u00b13 szigma, \u00e9s ha ezek keresztezik egym\u00e1st, semmilyen be\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal sem lehet betartani a t\u0171r\u00e9shat\u00e1rt: a probl\u00e9ma a sz\u00f3r\u00f3d\u00e1s, nem pedig a vez\u00e9rl\u00e9s.<\/p>\n\n\n\n

            \ud83d\udca1 A hat\u00e9konys\u00e1gi g\u00f6rbe minden lehets\u00e9ges elt\u00e9r\u00e9s eset\u00e9ben megadja annak a val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9t, hogy a k\u00e1rtya azt \u00e9szleli. Ez hat\u00e1rozza meg a minta m\u00e9ret\u00e9t: az n \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek megdupl\u00e1z\u00e1sa a hat\u00e1rokat \u221an-re sz\u0171k\u00edti \u00e9s a g\u00f6rb\u00e9t meredekebb\u00e9 teszi, a mintav\u00e9teli k\u00f6lts\u00e9g \u00e1r\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n

            4. Sz\u00f3r\u00e1sintervallum<\/h2>\n\n\n\n

            Az a tartom\u00e1ny, amely egy adott mintanagys\u00e1g alapj\u00e1n a popul\u00e1ci\u00f3 egy meghat\u00e1rozott ar\u00e1ny\u00e1t tartalmazza. Kisz\u00e1m\u00edt\u00e1sa a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen t\u00f6rt\u00e9nik:\u00a0S-m\u00f3dszer<\/strong>\u00a0vagy\u00a0Sigma-m\u00f3dszer<\/strong>.<\/p>\n\n\n\n

            \"\"<\/figure>\n\n\n\n

            Egy minta alapj\u00e1n nem az \u00e1tlagot, hanem mag\u00e1t a popul\u00e1ci\u00f3t szeretn\u00e9nk meghat\u00e1rozni: milyen hat\u00e1rok k\u00f6z\u00f6tt helyezkedik el a darabok egy adott ar\u00e1nya, \u00e9s milyen megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1ggal? Ez a statisztikai sz\u00f3r\u00f3d\u00e1si (ISO 16269-6) \u00e9s el\u0151rejelz\u00e9si (ISO 16269-8) intervallumok c\u00e9lja.<\/p>\n\n\n\n

            1. Amit meg\u00e9rt\u00fcnk<\/strong><\/h3>\n\n\n\n
              \n
            • A minta m\u00e9rete n, a megfigyelt \u00e1tlag \u00e9s sz\u00f3r\u00e1s, vagy k\u00f6zvetlen\u00fcl a tervez\u00e9s sor\u00e1n el\u0151zetesen felt\u00e9telezett param\u00e9terek.<\/li>\n\n\n\n
            • A lefedend\u0151 n\u00e9pess\u00e9g ar\u00e1nya (gyakran 95 %, 99 % vagy 99,73 %) \u00e9s a hozz\u00e1 tartoz\u00f3 konfidenciaszint (gyakran 95 %).<\/li>\n\n\n\n
            • Az intervallum t\u00edpusa: k\u00e9toldal\u00fa, vagy egyoldal\u00fa, ha csak az egyik hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9knek van \u00e9rtelme: minim\u00e1lis ellen\u00e1ll\u00e1s, maxim\u00e1lis tartalom.<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n

              2. S-m\u00f3dszer vagy Sigma-m\u00f3dszer<\/strong><\/h3>\n\n\n\n
                \n
              • S-m\u00f3dszer: a sz\u00f3r\u00e1st a mint\u00e1n becslik. A k egy\u00fctthat\u00f3 ekkor k\u00e9t bizonytalans\u00e1got is figyelembe vesz: az \u00e1tlagra \u00e9s a sz\u00f3r\u00f3d\u00e1sra vonatkoz\u00f3 bizonytalans\u00e1got; min\u00e9l kisebb az n, ann\u00e1l nagyobb a k. Ez az \u00e1ltal\u00e1nos eset.<\/li>\n\n\n\n
              • Sigma-m\u00f3dszer: a sz\u00f3r\u00e1s ismertnek tekinthet\u0151, mivel egy ellen\u0151rz\u00f6tt folyamat el\u0151zm\u00e9nyeib\u0151l sz\u00e1rmazik. Az intervallum l\u00e9nyegesen sz\u0171kebb, de csak akkor \u00e9rv\u00e9nyes, ha ez az \u00e9rt\u00e9k val\u00f3ban ismert.<\/li>\n\n\n\n
              • A hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9keket X\u0304 \u00b1 k \u00d7 s (vagy k \u00d7 \u03c3) form\u00e1ban \u00edrjuk le, ahol a k egy\u00fctthat\u00f3t az n, a c\u00e9lar\u00e1ny, a konfidenciaszint \u00e9s a v\u00e1lasztott eloszl\u00e1s alapj\u00e1n sz\u00e1m\u00edtj\u00e1k ki.<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n

                3. H\u00e1rom fogalom, amelyet nem szabad \u00f6sszet\u00e9veszteni<\/strong><\/h3>\n\n\n\n
                  \n
                • Bizalmi intervallum: egy param\u00e9tert hat\u00e1rol: az \u00e1tlagot, a sz\u00f3r\u00e1st. Az n \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel a bizalmi intervallum null\u00e1hoz k\u00f6zeledik.<\/li>\n\n\n\n
                • Sz\u00f3r\u00e1sintervallum (vagy statisztikai t\u0171r\u00e9sintervallum): a popul\u00e1ci\u00f3 egy ar\u00e1ny\u00e1t hat\u00e1rolja. A popul\u00e1ci\u00f3 val\u00f3di intervalluma fel\u00e9 konverg\u00e1l, nem pedig null\u00e1hoz.<\/li>\n\n\n\n
                • El\u0151rejelz\u00e9si intervallum: a k\u00f6vetkez\u0151 megfigyel\u00e9s(ek)et hat\u00e1rolja be. Ez a megfelel\u0151 eszk\u00f6z arra a k\u00e9rd\u00e9sre, hogy \u00aba k\u00f6vetkez\u0151 legy\u00e1rtott darab ebbe a tartom\u00e1nyba fog-e esni?\u00bb.<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n

                  \ud83d\udca1 A leggyakoribb alkalmaz\u00e1s a kis sorozat\u00fa term\u00e9kek megfelel\u0151s\u00e9g\u00e9nek ellen\u0151rz\u00e9se: ha a 99 % \/ 95 % sz\u00f3r\u00e1si tartom\u00e1ny a t\u0171r\u00e9shat\u00e1rok k\u00f6z\u00f6tt marad, akkor a megadott bizalmi szint mellett kijelenthet\u0151, hogy a gy\u00e1rt\u00e1s betartja azokat. Ez megb\u00edzhat\u00f3bb \u00e9rvel\u00e9s, mint a minta egyszer\u0171 min-max \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sa, amely nem bizony\u00edt semmit azokr\u00f3l az \u00e9rt\u00e9kekr\u0151l, amelyeket nem m\u00e9rtek meg.<\/p>\n\n\n\n

                  \u26a0\ufe0f A k egy\u00fctthat\u00f3 nem 3: ahhoz, hogy a popul\u00e1ci\u00f3 99,73 %-j\u00e9t 95 %-es konfidenciaszinttel lefedj\u00fck, a k \u00e9rt\u00e9ke kis mintanagys\u00e1g eset\u00e9n j\u00f3val nagyobb, mint 3, \u00e9s csak nagy n eset\u00e9n k\u00f6zel\u00edti meg ezt az \u00e9rt\u00e9ket. Ha 20 m\u00e9r\u00e9s alapj\u00e1n az X\u0304 \u00b1 3s \u00e9rt\u00e9ket haszn\u00e1ljuk, az olyan garanci\u00e1t jelent, amelyet az adatok nem t\u00e1masztanak al\u00e1.<\/p>\n\n\n\n

                  \u26a0\ufe0f A konfidencia-intervallumokhoz hasonl\u00f3an ezek az intervallumok is alap\u00e9rtelmez\u00e9s szerint norm\u00e1lis eloszl\u00e1st felt\u00e9teleznek. Nem norm\u00e1lis eloszl\u00e1s\u00fa adatok eset\u00e9n ellen\u0151rizni kell az eloszl\u00e1s megfelel\u0151s\u00e9g\u00e9t, vagy ink\u00e1bb a kalibr\u00e1lt eloszl\u00e1st kell alkalmazni, ahelyett, hogy egy nem norm\u00e1lis eloszl\u00e1sra k-szorz\u00f3t alkalmazn\u00e1nk.<\/p>\n\n\n\n

                  \ud83d\udca1 A konfidencia-intervallum arra az esetre szolg\u00e1l, amikor azt k\u00e9rdezz\u00fck: \u00ab30 m\u00e9r\u00e9si \u00e9rt\u00e9kem van, milyen hat\u00e1rokat tudok garant\u00e1lni a popul\u00e1ci\u00f3ra vonatkoz\u00f3an?\u00bb. A v\u00e1lasz nagym\u00e9rt\u00e9kben f\u00fcgg a minta m\u00e9ret\u00e9t\u0151l, \u00e9s a 30 \u00e9s 100 m\u00e9r\u00e9si \u00e9rt\u00e9k k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g gyakran meglep\u0151.<\/p>\n\n\n\n

                  5. El\u0151rejelz\u00e9si intervallum<\/h2>\n\n\n\n
                  \"\"<\/figure>\n\n\n\n

                  A becsl\u00e9si intervallum sem egy param\u00e9terre, sem a teljes popul\u00e1ci\u00f3ra vonatkozik: a k\u00f6vetkez\u0151 megfigyel\u00e9seket hat\u00e1rolja be. A k\u00e9rd\u00e9s \u00edgy hangzik: \u00abA m\u00e9rt \u00e9rt\u00e9kek alapj\u00e1n, egy adott konfidenciaszint mellett a k\u00f6vetkez\u0151 megfigyel\u00e9s vagy az m k\u00f6vetkez\u0151 megfigyel\u00e9s mely hat\u00e1rok k\u00f6z\u00f6tt fog elhelyezkedni?\u00bb.<\/p>\n\n\n\n

                  1. Amit meg\u00e9rt\u00fcnk<\/strong><\/h3>\n\n\n\n
                    \n
                  • A kezdeti minta eredm\u00e9nyei: n-\u00e9rt\u00e9k, \u00e1tlag, sz\u00f3r\u00e1s, illetve a referencia-sz\u00f3r\u00e1s, ha a folyamat ismert.<\/li>\n\n\n\n
                  • A j\u00f6v\u0151ben figyelembe veend\u0151 megfigyel\u00e9sek sz\u00e1ma: egy, vagy m j\u00f6v\u0151beli \u00e9rt\u00e9k.<\/li>\n\n\n\n
                  • A magabiztoss\u00e1g m\u00e9rt\u00e9ke \u00e9s a forma \u2013 k\u00e9toldal\u00fa vagy egyoldal\u00fa.<\/li>\n\n\n\n
                  • Kimenetk\u00e9nt az X\u0304 \u00b1 k \u00d7 s \u00e9rt\u00e9kek. Egy j\u00f6v\u0151beli megfigyel\u00e9s eset\u00e9n, becs\u00fclt sz\u00f3r\u00e1ssal, k = t(1\u2212\u03b1\/2; n\u22121) \u00d7 \u221a(1 + 1\/n): az 1-es tag a j\u00f6v\u0151beli darab variabilit\u00e1s\u00e1t, az 1\/n-es tag pedig az \u00e1tlagra vonatkoz\u00f3 bizonytalans\u00e1got fedi le.<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n

                    2. Mikor \u00e9rdemes haszn\u00e1lni?<\/strong><\/h3>\n\n\n\n
                      \n
                    • Min\u0151s\u00edt\u00e9s \u00e9s vizsg\u00e1latok: egy korl\u00e1tozott sorozat alapj\u00e1n garant\u00e1lni egy k\u00f6vetkez\u0151 alkatr\u00e9sz, t\u00e9tel vagy vizsg\u00e1lat min\u0151s\u00e9g\u00e9t.<\/li>\n\n\n\n
                    • Megfigyel\u00e9s: figyelembe v\u00e9ve, hogy egy elszigetelt m\u00e9r\u00e9snek milyen \u00e9rt\u00e9ke lehet, ha a folyamat nem v\u00e1ltozott, a predikci\u00f3s tartom\u00e1nyon k\u00edv\u00fcli \u00e9rt\u00e9k jelz\u00e9snek sz\u00e1m\u00edt, nem pedig nem megfelel\u0151s\u00e9gnek.<\/li>\n\n\n\n
                    • A m\u00e1r legy\u00e1rtott mennyis\u00e9g helyett egy j\u00f6v\u0151beli sz\u00e1ll\u00edtm\u00e1nyra vonatkoz\u00f3 k\u00f6telezetts\u00e9gv\u00e1llal\u00e1s: \u00e9ppen ebben az esetben ker\u00fcl a legdr\u00e1g\u00e1bbra a sz\u00f3r\u00e1sintervallummal val\u00f3 \u00f6sszet\u00e9veszt\u00e9s.<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n

                      \ud83d\udca1 A predikci\u00f3s intervallum mindig sz\u00e9lesebb, mint az \u00e1tlagra vonatkoz\u00f3 konfidencia-intervallum, \u00e9s nem sz\u0171k\u00fcl null\u00e1hoz: m\u00e9g v\u00e9gtelen sz\u00e1m\u00fa m\u00e9r\u00e9s eset\u00e9n is a j\u00f6v\u0151beli darab meg\u0151rzi saj\u00e1t variabilit\u00e1s\u00e1t. Az n \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek n\u00f6vel\u00e9se a folyamat ismeret\u00e9t jav\u00edtja, nem pedig a k\u00f6vetkez\u0151 darab reproduk\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

                      \ud83d\udca1 A j\u00f6v\u0151beli megfigyel\u00e9sek egyidej\u0171 lefed\u00e9se kisz\u00e9les\u00edti az intervallumot: az, hogy a k\u00f6vetkez\u0151 10 darab mindegyike ebbe az intervallumba essen, sokkal szigor\u00fabb k\u00f6vetelm\u00e9ny, mintha ezt csak egy darabra vonatkoztatn\u00e1nk. A lefedend\u0151 megfigyel\u00e9sek sz\u00e1m\u00e1nak ez\u00e9rt meg kell felelnie a t\u00e9nylegesen v\u00e1llalt k\u00f6telezetts\u00e9gnek.<\/p>\n\n\n\n

                      \u26a0\ufe0f A sz\u00e1m\u00edt\u00e1s abb\u00f3l indul ki, hogy a folyamat \u00e1llapota v\u00e1ltozatlan marad, \u00e9s alap\u00e9rtelmez\u00e9s szerint norm\u00e1lis eloszl\u00e1s \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl. Nem j\u00f3sol semmit a be\u00e1ll\u00edt\u00e1sok, az anyag vagy a szersz\u00e1m megv\u00e1ltoz\u00e1sa ut\u00e1n: az intervallum a megfigyelt variabilit\u00e1st fedi le, nem pedig egy j\u00f6v\u0151beli elt\u00e9r\u00e9st. Az ellen\u0151rz\u0151t\u00e1bla tov\u00e1bbra is a biztos\u00edt\u00e9k.<\/p>","protected":false},"featured_media":0,"menu_order":90,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"menu-guide-dutilisateur":[22],"class_list":["post-4638","guide-dutilisateur","type-guide-dutilisateur","status-publish","hentry","menu-guide-dutilisateur-4-statistiques-descriptives"],"acf":[],"yoast_head":"\nCalculatrice - Ellistat<\/title>\n<meta name=\"description\" content=\"Dimensionnez vos cartes de contr\u00f4le, calculez un intervalle de dispersion ou un plan de contr\u00f4le IQC (ISO 2859) sans avoir besoin d'un jeu de donn\u00e9es.\" \/>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/ellistat.com\/hu\/hasznaloi-utmutato\/szamologep\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"Calculatrice - Ellistat\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"Dimensionnez vos cartes de contr\u00f4le, calculez un intervalle de dispersion ou un plan de contr\u00f4le IQC (ISO 2859) sans avoir besoin d'un jeu de donn\u00e9es.\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/ellistat.com\/hu\/hasznaloi-utmutato\/szamologep\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Ellistat\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2026-08-17T10:27:12+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/ellistat.com\/wp-content\/uploads\/IQC-attributs2.png\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:width\" content=\"644\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:height\" content=\"292\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:type\" content=\"image\/png\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"14 perc\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\\\/\\\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/ellistat.com\\\/guide-dutilisateur\\\/calculatrice\\\/\",\"url\":\"https:\\\/\\\/ellistat.com\\\/guide-dutilisateur\\\/calculatrice\\\/\",\"name\":\"Calculatrice - Ellistat\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/ellistat.com\\\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/ellistat.com\\\/guide-dutilisateur\\\/calculatrice\\\/#primaryimage\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/ellistat.com\\\/guide-dutilisateur\\\/calculatrice\\\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\\\/\\\/ellistat.com\\\/wp-content\\\/uploads\\\/IQC-attributs2.png\",\"datePublished\":\"2026-08-12T13:47:13+00:00\",\"dateModified\":\"2026-08-17T10:27:12+00:00\",\"description\":\"Dimensionnez vos cartes de contr\u00f4le, calculez un intervalle de dispersion ou un plan de contr\u00f4le IQC (ISO 2859) sans avoir besoin d'un jeu de donn\u00e9es.\",\"breadcrumb\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/ellistat.com\\\/guide-dutilisateur\\\/calculatrice\\\/#breadcrumb\"},\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\\\/\\\/ellistat.com\\\/guide-dutilisateur\\\/calculatrice\\\/\"]}]},{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/ellistat.com\\\/guide-dutilisateur\\\/calculatrice\\\/#primaryimage\",\"url\":\"https:\\\/\\\/ellistat.com\\\/wp-content\\\/uploads\\\/IQC-attributs2.png\",\"contentUrl\":\"https:\\\/\\\/ellistat.com\\\/wp-content\\\/uploads\\\/IQC-attributs2.png\"},{\"@type\":\"BreadcrumbList\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/ellistat.com\\\/guide-dutilisateur\\\/calculatrice\\\/#breadcrumb\",\"itemListElement\":[{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":1,\"name\":\"Accueil\",\"item\":\"https:\\\/\\\/ellistat.com\\\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":2,\"name\":\"Calculatrice\"}]},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/ellistat.com\\\/#website\",\"url\":\"https:\\\/\\\/ellistat.com\\\/\",\"name\":\"Ellistat\",\"description\":\"La suite qualit\u00e9 de l'industrie m\u00e9canique\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\\\/\\\/ellistat.com\\\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":{\"@type\":\"PropertyValueSpecification\",\"valueRequired\":true,\"valueName\":\"search_term_string\"}}],\"inLanguage\":\"hu\"}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"Sz\u00e1mol\u00f3g\u00e9p \u2013 Ellistat","description":"\u00c1ll\u00edtsa be az ellen\u0151rz\u0151 diagramjait, sz\u00e1m\u00edtsa ki a sz\u00f3r\u00e1sintervallumot vagy az IQC-ellen\u0151rz\u00e9si tervet (ISO 2859) an\u00e9lk\u00fcl, hogy adatsorra lenne sz\u00fcks\u00e9ge.","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/ellistat.com\/hu\/hasznaloi-utmutato\/szamologep\/","og_locale":"hu_HU","og_type":"article","og_title":"Calculatrice - Ellistat","og_description":"Dimensionnez vos cartes de contr\u00f4le, calculez un intervalle de dispersion ou un plan de contr\u00f4le IQC (ISO 2859) sans avoir besoin d'un jeu de donn\u00e9es.","og_url":"https:\/\/ellistat.com\/hu\/hasznaloi-utmutato\/szamologep\/","og_site_name":"Ellistat","article_modified_time":"2026-08-17T10:27:12+00:00","og_image":[{"width":644,"height":292,"url":"https:\/\/ellistat.com\/wp-content\/uploads\/IQC-attributs2.png","type":"image\/png"}],"twitter_card":"summary_large_image","twitter_misc":{"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151":"14 perc"},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"WebPage","@id":"https:\/\/ellistat.com\/guide-dutilisateur\/calculatrice\/","url":"https:\/\/ellistat.com\/guide-dutilisateur\/calculatrice\/","name":"Sz\u00e1mol\u00f3g\u00e9p \u2013 Ellistat","isPartOf":{"@id":"https:\/\/ellistat.com\/#website"},"primaryImageOfPage":{"@id":"https:\/\/ellistat.com\/guide-dutilisateur\/calculatrice\/#primaryimage"},"image":{"@id":"https:\/\/ellistat.com\/guide-dutilisateur\/calculatrice\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/ellistat.com\/wp-content\/uploads\/IQC-attributs2.png","datePublished":"2026-08-12T13:47:13+00:00","dateModified":"2026-08-17T10:27:12+00:00","description":"\u00c1ll\u00edtsa be az ellen\u0151rz\u0151 diagramjait, sz\u00e1m\u00edtsa ki a sz\u00f3r\u00e1sintervallumot vagy az IQC-ellen\u0151rz\u00e9si tervet (ISO 2859) an\u00e9lk\u00fcl, hogy adatsorra lenne sz\u00fcks\u00e9ge.","breadcrumb":{"@id":"https:\/\/ellistat.com\/guide-dutilisateur\/calculatrice\/#breadcrumb"},"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/ellistat.com\/guide-dutilisateur\/calculatrice\/"]}]},{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/ellistat.com\/guide-dutilisateur\/calculatrice\/#primaryimage","url":"https:\/\/ellistat.com\/wp-content\/uploads\/IQC-attributs2.png","contentUrl":"https:\/\/ellistat.com\/wp-content\/uploads\/IQC-attributs2.png"},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"https:\/\/ellistat.com\/guide-dutilisateur\/calculatrice\/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Accueil","item":"https:\/\/ellistat.com\/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"Calculatrice"}]},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/ellistat.com\/#website","url":"https:\/\/ellistat.com\/","name":"Ellistat","description":"A min\u0151s\u00e9gbiztos\u00edt\u00e1si csomag a g\u00e9pipar sz\u00e1m\u00e1ra","potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/ellistat.com\/?s={search_term_string}"},"query-input":{"@type":"PropertyValueSpecification","valueRequired":true,"valueName":"search_term_string"}}],"inLanguage":"hu"}]}},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ellistat.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/guide-dutilisateur\/4638","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ellistat.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/guide-dutilisateur"}],"about":[{"href":"https:\/\/ellistat.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/guide-dutilisateur"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ellistat.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=4638"}],"wp:term":[{"taxonomy":"menu-guide-dutilisateur","embeddable":true,"href":"https:\/\/ellistat.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/menu-guide-dutilisateur?post=4638"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}