Egy X\u0304-R ellen\u0151rz\u0151 diagramon a kezel\u0151k pontokat, k\u00e9k vonalakat \u00e9s \u2013 ami gyakran k\u00e9rd\u00e9seket vet fel \u2013 a grafikont keretez\u0151 piros vonalakat l\u00e1tnak. Ezek a vonalak nem \u00f6nk\u00e9nyes k\u00fcsz\u00f6b\u00e9rt\u00e9kek, sem termel\u00e9si c\u00e9lok: \u0151k a statisztikai gondolkod\u00e1sm\u00f3d magja, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi a norm\u00e1lis elt\u00e9r\u00e9s \u00e9s a val\u00f3di riaszt\u00f3jel megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s\u00e9t. Ha meg\u00e9rtj\u00fck jelent\u00e9s\u00fcket, meg\u00e9rtj\u00fck azt is, hogy mi\u00e9rt marad a folyamatok statisztikai ellen\u0151rz\u00e9se (MSP) \u2013 \u00e9vtizedekkel Walter Shewhart \u00e1ltal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 feltal\u00e1l\u00e1sa ut\u00e1n is \u2013 a min\u0151s\u00e9gellen\u0151rz\u00e9s egyik leghat\u00e9konyabb eszk\u00f6ze.<\/p>\n
Az X\u0304-R-t\u00e9rk\u00e9pen szerepl\u0151 v\u00f6r\u00f6s vonalaknak van egy pontos elnevez\u00e9s\u00fck: ellen\u0151rz\u00e9si hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9kek<\/strong> (angolul ellen\u0151rz\u00e9si hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9kek<\/em>). Megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetj\u00fck a LCS<\/strong> (fels\u0151 ellen\u0151rz\u00e9si hat\u00e1r) \u00e9s a LCI<\/strong> (als\u00f3 ellen\u0151rz\u00e9si hat\u00e1r). Ezek hat\u00e1rolj\u00e1k a k\u00f6z\u00e9pvonalat, amely a folyamat \u00e1ltal\u00e1nos \u00e1tlag\u00e1t (X\u0304 az \u00e1tlagok t\u00e9rk\u00e9p\u00e9n) vagy a sz\u00f3r\u00e1sok \u00e1tlag\u00e1t (R\u0304 a sz\u00f3r\u00e1sok t\u00e9rk\u00e9p\u00e9n) jelenti.<\/p>\n Ezeket a hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9keket mag\u00e1b\u00f3l a folyamatb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 adatok alapj\u00e1n sz\u00e1m\u00edtj\u00e1k ki \u2014 nem pedig k\u00fcls\u0151 forr\u00e1sb\u00f3l sz\u00e1rmaznak. A klasszikus k\u00e9plet a k\u00f6vetkez\u0151:<\/p>\n ahol A\u2082<\/strong> egy t\u00e1bl\u00e1zatos egy\u00fctthat\u00f3, amely kiz\u00e1r\u00f3lag az alcsoport m\u00e9ret\u00e9t\u0151l (n) f\u00fcgg. Ez az egy\u00fctthat\u00f3 figyelembe veszi a folyamat \u00e1tlag\u00e9rt\u00e9ke \u00e9s sz\u00f3r\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st. Eredm\u00e9ny: a kontrollhat\u00e1rok statisztikailag az \u00e1tlagt\u00f3l \u00b13 sz\u00f3r\u00e1snyira helyezkednek el, ami stabil folyamat eset\u00e9n k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 0,27 %-es t\u00fall\u00e9p\u00e9si val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9gnek felel meg.<\/p>\n A leggyakoribb hiba az, hogy \u00f6sszekeverik az ellen\u0151rz\u00e9si hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9keket a specifik\u00e1ci\u00f3s hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9kek<\/strong> (vagy t\u0171r\u00e9shat\u00e1rok), amelyek n\u00e9ha ugyanazon grafikonokon z\u00f6ld vagy fekete vonalak form\u00e1j\u00e1ban jelennek meg. A t\u0171r\u00e9shat\u00e1rok azt fejezik ki, amit az \u00fcgyf\u00e9l elfogad; az ellen\u0151rz\u00e9si hat\u00e1rok pedig azt, amit a folyamat term\u00e9szetes m\u00f3don eredm\u00e9nyez.<\/p>\n Egy elj\u00e1r\u00e1s nagyon is lehet statisztikai ellen\u0151rz\u00e9s alatt<\/strong> (a v\u00f6r\u00f6s vonalakon k\u00edv\u00fcl nincs pont), mik\u00f6zben a specifik\u00e1ci\u00f3t\u00f3l elt\u00e9r\u0151 alkatr\u00e9szeket \u00e1ll\u00edt el\u0151 \u2014 ez jellemz\u0151 egy k\u00f6zpontos\u00edtott, de t\u00fal sz\u00e9tsz\u00f3rt folyamatra. Ezzel szemben egy folyamat lehet ellen\u0151rizhetetlen<\/strong> (a piros vonalakon t\u00falny\u00fal\u00f3 pontok), mik\u00f6zben a t\u0171r\u00e9shat\u00e1ron bel\u00fcl maradnak \u2014 ami azt jelenti, hogy egy k\u00fcl\u00f6nleges ok zavarja a rendszert, m\u00e9g ha ennek k\u00f6vetkezm\u00e9nyei egyel\u0151re nem is l\u00e1tszanak az alkatr\u00e9szek megfelel\u0151s\u00e9g\u00e9n.<\/p>\n A k\u00e9t fogalom \u00f6sszekever\u00e9se k\u00e9tf\u00e9le, k\u00f6lts\u00e9ges hib\u00e1hoz vezet: feleslegesen beavatkozni egy stabil folyamatba (amit Deming \u00fagy nevezett, hogy manipul\u00e1ci\u00f3<\/em>), vagy figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyni egy t\u00e9nyleges elt\u00e9r\u00e9st, mert az alkatr\u00e9szek m\u00e9g mindig megfelel\u0151nek t\u0171nnek.<\/p>\n A sz\u00e1m\u00edt\u00e1s egy bevezet\u00e9si szakasz<\/strong> (1. szakasz), amelynek sor\u00e1n legal\u00e1bb 20\u201325 reprezentat\u00edv alcsoportot gy\u0171jtenek \u00f6ssze egy stabilnak tekintett folyamatb\u00f3l. Ezen adatok alapj\u00e1n:<\/p>\n A hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9kek j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en azok megfagyott<\/strong> a megfigyel\u00e9si szakaszra (2. szakasz). Ez egy fontos szab\u00e1ly: a hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9keket nem sz\u00e1moljuk \u00fajra folyamatosan, mert ez azt jelenten\u00e9, hogy hagyjuk, hogy a folyamat minden \u00faj pontn\u00e1l maga hat\u00e1rozza meg a saj\u00e1t szab\u00e1lyait.<\/p>\n Ha egy pont kil\u00e9p az ellen\u0151rz\u00e9si hat\u00e1rok k\u00f6z\u00fcl, a k\u00e1rtya jelzi a k\u00fcl\u00f6nleges ok<\/strong> elt\u00e9r\u00e9s \u2013 olyan esem\u00e9ny, amely nem tartozik a folyamat szok\u00e1sos v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1g\u00e1hoz: az alapanyag-t\u00e9tel cser\u00e9je, a szersz\u00e1m kop\u00e1sa, a kezel\u0151 hib\u00e1ja, h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet-ingadoz\u00e1s stb. Azonnali reag\u00e1l\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9g: meg kell \u00e1llap\u00edtani az okot, dokument\u00e1lni kell, \u00e9s ha lehets\u00e9ges, ki kell jav\u00edtani, miel\u0151tt \u00fajraind\u00edtan\u00e1k a termel\u00e9st.<\/p>\n Az X\u0304-R t\u00e9rk\u00e9pek emellett tartalmaznak kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 felismer\u00e9si szab\u00e1lyok<\/strong> (Nelson- vagy Western Electric-szab\u00e1lyok), amelyek lehet\u0151v\u00e9 teszik a finom jelek \u00e9szlel\u00e9s\u00e9t m\u00e9g a v\u00f6r\u00f6s vonalak t\u00fall\u00e9p\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl is: nyolc egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 pont a k\u00f6z\u00e9pvonal ugyanazon oldal\u00e1n, monoton tendencia hat ponton stb. Ezek a szab\u00e1lyok n\u00f6velik az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t, cser\u00e9be azonban kiss\u00e9 megn\u0151 a t\u00e9ves riaszt\u00e1sok sz\u00e1ma, ha mindegyiket egyszerre aktiv\u00e1lj\u00e1k.<\/p>\n Az X\u0304-R-diagram v\u00f6r\u00f6s vonalai nem csup\u00e1n grafikai d\u00edsz\u00edt\u00e9s: ezek testes\u00edtik meg a folyamat hangj\u00e1t. Az, hogy hogyan kell \u0151ket helyesen \u00e9rtelmezni \u2013 megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetve \u0151ket az \u00fcgyf\u00e9lspecifik\u00e1ci\u00f3kt\u00f3l, \u00e9s ar\u00e1nyosan reag\u00e1lva az \u00e1ltaluk k\u00f6zvet\u00edtett jelekre \u2013, az az alapvet\u0151 kompetencia, amely egy egyszer\u0171 m\u00e9r\u00e9si jegyz\u0151k\u00f6nyvet val\u00f3di min\u0151s\u00e9gir\u00e1ny\u00edt\u00e1si eszk\u00f6zz\u00e9 alak\u00edt.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Carte de contr\u00f4le X\u0304-R : \u00e0 quoi servent les lignes rouges ? Sur une carte de contr\u00f4le X\u0304-R, les op\u00e9rateurs voient d\u00e9filer des points, des lignes bleues, et \u2014 souvent source de questions \u2014 des lignes rouges encadrant le graphique. Ces lignes ne sont pas des seuils arbitraires ni des objectifs de production : elles […]<\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":4839,"comment_status":"","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-4840","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-data-analysis"],"acf":[],"yoast_head":"\nLCS = X\u0304 + A\u2082 \u00d7 R\u0304\nLCI = X\u0304 \u2212 A\u2082 \u00d7 R\u0304\n<\/code><\/pre>\nEllen\u0151rz\u00e9si hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9kek \u00e9s el\u0151\u00edr\u00e1sok: gyakori f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9s<\/h2>\n
Hogyan sz\u00e1m\u00edtj\u00e1k ki a gyakorlatban az ellen\u0151rz\u00e9si hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9keket?<\/h2>\n
\n
A v\u00f6r\u00f6s vonal t\u00fall\u00e9p\u00e9s\u00e9nek \u00e9rtelmez\u00e9se<\/h2>\n
\n