A termékeket használó ügyfelek igényei egyre nagyobbak a teljesítmény, a beszerzési költségek és a várható élettartam tekintetében, ha nem programozzák. Ezzel egyidejűleg a vállalatok egyre igényesebbek a minőség tekintetében - ppm hibákról (parts per million) beszélünk. A tömegtermelésben azonban a megmunkálásnak még sok év van hátra, mert annyira hatékony.
Ezek a különböző pontok megkövetelik a gyártóktól, hogy egyre hatékonyabbak legyenek a projektmenedzsmentben, és így a tervezés, a gyártás és a végfelhasználók által elvárt teljesítmény különböző szakaszainak validálásában.
A termékfejlesztési folyamat négy fázisból áll:
- Terméktervezés
- A termékek iparosítása
- Folyamat termékellenőrzés
- Folyamatos termékminősítés
1. A terméktervezés fázisa
Ennek a szakasznak a célja a legyártandó és megmunkálandó alkatrész terveinek megtervezése. Míg néhány évvel ezelőtt ezeket a terveket kézzel készítették, ma már minden alkatrészt számítógéppel terveznek, egy CAD szoftver (Számítógépes tervezés). Ez lehetővé teszi számunkra, hogy hatékonyabbak legyünk, és hogy olyan görbe vonalú részeket képzeljünk el, amelyeket nem lehet tervvel meghatározni.
2. A termékek iparosítása
A tömegtermelésben a megmunkálásnak még sok év van hátra, mert annyira hatékony. Rajtunk múlik, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki módszereinkből és támogató eszközeinkből a készségek digitális integrációjához (Vállalat 4.0), hogy segítsük programozóinkat és a beállító személyzetet.
Az egyre összetettebb morfológiájú alkatrészek gyártása érdekében (egyre több szolgáltatási funkció integrálása ugyanazon az alkatrészen) a szerszámgépek kinematikája egyre bonyolultabbá válik a kézi programozáshoz. Még a CNC-vezérlőkbe integrált segítséggel is. Nem mindig állnak rendelkezésre optimalizált forgácsolószerszám-pályák, amelyek nagy teljesítményt nyújtanak a forgácsképzés és a vezérlés szempontjából.
Ezért a gyártási programokat ma már úgy tervezik meg, hogy CAM szoftver. A számítógéppel támogatott gyártás (CAM, CFAO), ha a felhasználó helyesen állítja be a paramétereket, gépi kódolást (Post Processor) kínál, amely a megmunkálás szempontjából nagy teljesítményű szerszámpályákat generál.
3. Folyamat termékellenőrzés
Ez a szakasz annak bizonyítására szolgál, hogy a sorozatgyártás megfelel az előírt minőségi szintnek. Ebben a szakaszban a cél a gép beállítása néhány alkatrész gyártására.
Ahogy az alkatrészek egyre összetettebbé válnak, a gyártandó felületek száma is megsokszorozódik. Az elkészítendő és elsajátítandó specifikációk száma napról napra nő. A programozók és a beállító szakemberek pedig már nem tudnak egyszerűen csak a sok korrekcióban gondolkodni, amelyeket el kell végezni ahhoz, hogy az alkatrész elsőre megfelelő legyen.
Ebben az összefüggésben, Automatizált folyamatirányítás (APC) megoldást kínál erre a problémára, mivel automatikusan korrigálja az összes szerszámeltérést az átlagos (cél)méretre, miközben javítja a gyártási minőséget.
4. Folyamat termékminősítés
Ez a fázis biztosítja, hogy a termék idővel reprodukálható legyen.
A céltárgy jellemzőinek szabályozásával optimalizálni lehet az alkatrészek, részegységek, sőt, a késztermékek (késztermékek) gyártását optimális viselkedéskészlettel. Ezáltal javul az összes termék teljesítménye. Sajnos a külső tényezők, mint például a gépi változékonyság megnehezítik a jellemzők célértékre történő szabályozását, ezért a méreteltolódást a statisztikai szabály segítségével ellenőrzik a SPC (statisztikai folyamatszabályozás). Ennek a technikának a fő célja a folyamat viselkedésének nyomon követése olyan eszközökkel, mint például a vezérlőkaragram, és így a minőséget nem érintő hibák előrejelzésével a selejtek arányának csökkentése. Valójában a Shewart által kidolgozott elv és a szabályozási diagramok lehetővé teszik, hogy csak akkor tegyünk lépéseket a folyamatra, ha az kikerül az ellenőrzés alól (amíg a zöld színű ellenőrzési határaimon belül vagyok, nem korrigálom a folyamatomat, és amint a szóráson kívülre kerül, korrigálom).
A kérdések
Ezekkel a nehézségekkel szembesülve olyan megoldást kell találnunk, amely képes választ adni a gyártók előtt álló három fő kihívásra:
Kérdések 1 hosszú távú képességmenedzsment
Kiadványok 2 : képesnek kell lennie összetett részek kezelésére többdimenziós környezetben.
Kulcskérdések 3 a digitális láncba való integráció
Ezt a rendszert nevezik Automatizált folyamatirányítás vagy APC.
Ez az SPC továbbfejlesztése, amely az informatikai erőforrások felhasználásával irányítja a gyártási folyamatot, hogy a hagyományos SPC-nél sokkal jobb minőségi eredményeket érjen el. Az APC-vel egyszerre több tucatnyi korrekciós tényezőt lehet beállítani. Az APC egy gépi tanulási algoritmus segítségével korrigálja az eltéréseket. A funkcionális dimenzió céljára összpontosítva a korrekció sokkal kevésbé sodródik az ellenőrző tábla határai felé, és a minőség hosszú távon ellenőrizhető.
Következtetés
Bár sok gyártó számára ez a szabvány, az SPC-t hosszú távon nehéz fenntartani, és korlátozó jellegű (a beállítási szakemberek képzési ideje stb.). Az automatizált folyamatszabályozás (APC) lehetővé teszi több tucatnyi korrektor egyidejű beállítását, és egy gépi tanulási algoritmusból származó csillapító függvény segítségével korrigálja az eltolódásokat. A funkcionális céldimenzióra összpontosítva a korrekció sokkal kevésbé gyorsan driftel a szabályozási diagram határértékei felé, ezáltal jelentősen javítva a gyártási minőséget.
